Kicsit kiakadok mindig. Olyankor leginkább, amikor fogja magát egy naaaaagy cég, és aszongya, hogy “versenyt” hirdet, pölö: tervezzetek pólót, vagy csináljatok ilyen-olyan ötleteket, s majd a végén (mert ugye versenyről van szó!) díjazunk titeket, kis lükék.

És azután özönlik a nép, mert elhiszi, hogy ez az egész azért van, mert az a bizonyos cég ollllyan de olllllyan jó fej, és hogy tényleg a buli kedvéért, az Ő kedvükért csinálja  versenyt, osztja a díjakat.

Közben meg – szerintem – csak arról van szó, hogy milyen nagyszerű dolog minimális energia és pénz befektetésével 1) ötleketek szerezni, 2) jajdejófejekvagyunk reklámot gerjeszteni magunk körül…

Avagy csak én látom rosszul… De mégis, etikátlannak érzem. Sajnos.

Khmm húha most miért ráncolódnak a homlokok?
Elmaradott a gondolat, hogy testet edzeni csak és kizárólag méregdrága edzőtermekben avagy otthon a DVD-ről karattyoló  hölgyek avagy úr irányításában lehet.
Különben pedig ma reggel láttam Béres Alexandrát várandósan, úgyhogy minusz egy csodamágus…
Mire való az interrnet, ha nem arra,  hogy saját igényeinknek megfelelő edzéstervet állítsunk össze?!
Ha az alapvető fontosságú szempontokat kellő körültekintéssel figyelembe vesszük, akkor megfelelő kitartással szembeszökő eredményt érhetünk el!!!
Nézzük a szempontokat:

– Esetelges hajlamosságok, izületi vagy gerinc bántalmakra- FONTOS!

Mindig legyünk tekintettel ez efféle adottságainkra és kíméljük a problémákra érzékeny testrészeinket.

-Életkor

Fiatalabbak bátrabban, korosabbak pedig kisebb lépésekben tegyék meg az első lépéseket

-Életvitel

Fizikai munkát végzőknek egészen más gyakorlatsorok ajánlottak, mint az irodában ücsörgőknek.

-Tessúly

Nyilván ha valaki hatalmas túlsúlyt visel annak kisebb a teherbírása. Ne hajtsuk túl magunkat.

-A formázni kívánt testrész avagy testterület

Az általános KÖTELEZŐ bemelegítő gyakorlatok után koncentráljunk a problémás területekre, levezetésként egy teljes testet átmozgató, könnyebb gyakorlatsor javasolt.

Nos, most, hogy túl vagyunk az alapokon mindneki fogjon egy papír lapot és írja fel a fentiek alapján a saját “paramétereit” és így már sokkal könnyebb lesz gyakorlatsorokat találni.

Azoknak, akik most nem éreznek magukban erőt ahhoz, hogy rákeressenek a témára  szívesen vázolok fel a továbbiakban az egyszerűtől a nagyszerűen néhány tippet.

  • Sok helyen javasolják és tényleg számat, hogyha kezdetnek elkezdünk egy pár megállót sétálni. Aztán egyre többet és többet.  Kutatások bizonyítják, hogy a séta roppant jó testedzés, mivel egy állandó emelkdett szinten tartja  a pulzust, ezáltal a fölösleges energia raktárakhoz nyúl.
  • Lépcsőzés.
    Lift helyett lépcső.
    Zseniális a láb vérkeringésének felpezsdítésére, a fenék izmok megmozgatására és a vádli formázására.
    Gondolta volna?
  • Futás.
    Erős szó.
    Azonban kétnaponat növelve  a távot már nem is olyan rettenetes, ráadásul remekül javítja az állóképesésget
  • Csajoknak:

    Fogd meg a kedvenc zenédet, amire elindul a csipőd és kezd el… igen ez így jó kezdés:
    Tánc közben forogj, használd a karod élvezd, hogy vagy !– Ez a belemgítés.
    Aztán jöhetnek kötelező körök, mint hasprés, kar és mell-izom erősítés.
    Kinek-kinek kedve és igénye szerint. Ismétlődő váltott sorozatokban.

  • Levezetésnek ismét tánc, közben nyújtás.

Valami ilyesmire gondoltam ingyen sport címén, persze a lista  teljesség igénye nélkül lett publikálva azaz ha valakinek ötlete avagy tapasztalata van hasonló mindennapokba csempészhető rafinált testedzésekkel kacsolatban, akkor kérem, hogy ne habozzon megírni azt egy pofás kis megjegyzés formájában.

Sziasztok!

3 év. Ennyit töltöttem a japán nyelv (Nihongo, ha jobban tetszik) élvezetével. Minden este legalább 2 óra.

Most jön a középfokú nyelvizsga isteni élvezete, mely valjuk be, kicsit hosszú út eredménye.  Na persze az út kétirányú, vagyis sok pénzt emészt fel, vagy lényegében tökingyen tanulsz.  Nézzük e módszereket.

1- pénzes: A legegyszerűbb és leghatékonyabb – meg út az anyagi csődbe.  Alapból ugye nyelviskola, könyvek, magánórák, ilyesmi – kitaposott, egyenes út.  A sulik meg jól élnek.

Na, erre nem volt nekem pénzem, szóval maradt:

2- Ingyen tanulás:  Na jó, a legelső lépés nem volt ingyenes, mivel beiratkoztam egy nyelvviskolába, de csak egy félévre, hogy átlássam, mi merre. A lényeg, hogy a kapcsolatokat kiépítsd. Emberek, akik továbbra is odajárnak. Egyrészt ellátnak később jegyzetekkel, anyagokkal, másrészt (ha van egy kis vezéregyéniséged) alakítasz egy klubot (Pl. Margit -Szigeten), ahol összejöttök, anyagokat cseréltek és tanultok.

A többit a netről összeszedheted, csak tudj angolul, mivel az anyagok majdnem 10 százaléka angolul van. Az előképpzettség sem árt, mert legalább tudod, mi merre hány méter.

Ezzel a módszerrel és összesen az első félév árát (20e körül) leszámítva 0forintért tanultam meg először alapfokra, most pedig középen vagyok.

Szóval összefoglalva, a lényeg, hogy kerülj be egy közösségbe először (nem muszály nyelvsuli, csak az a legegyszerűbb és egy félév tök olcsó), aztán csak barátságosan velük kell maradni és klubokat csinálni.

Onnan pedig már csak tanulni kell…

Van ugyebár a mondás, hogy “ingyen ecet édesebb a méznél”. Vajon ez spéci magyar közmondás-e?

Oké, a mai borzalmasan lecsúszni kezdő állapotok közepette fontos az ingyen, fontos az olcsó, de vajon van-e valóban ingyen dolog?

Munkám során hihetetlen mennyiségű pitiséggel találkozom. igaz, hogy az alábbi eset kb. 3 éve történt, de azóta is jellemző: Megrendelő jött, elmondta a feladatot. Én fogtam magam, és jó “iparos” módján (vagy nem is jó iparos módján) elkezdtem a dolgot, amúgy a jelenlétében, mert túl akartam esni a dolgokon. Kb. 3-4 órán keresztül csináltam (hozzáteszem, intenzív szellemi munka, szaktudással körítve), megelégedésére el is készült.

Aztán jött a meglepi: A “mennyi?” kérdésre 4000 Ft-ot mondtam (nettó), mert ha nem beszéljük meg előre (mivel nem lehet tudni a végét a sztorinak), akkor nem akarok “lehúzós” lenni. Mire ő: MIÉRT ILYEN SOK? S ekkor megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy 1000-1200 Ft-os díj/óra számlára nemhogy nem sok, hanem verje a sggét a földhöz, mert a piaci ára kb. a két-három-négyszerese (volt már akkor is). Nagy nehezen kifizette… szerencsére azóta sem láttam.

Nem bírom megtanulni, hogy vajon csak én találkozom bunkó és piti tagokkal, vagy általános jellemzője ez a magyar létezésnek??

Az ember kíváncsi.

Meg szerettem volna tudni, hogy a netező közönséget mi érdekli leginkább. Ez lehet, hogy kissé szakmai ártalom is, anélkül, hogy sokat vagy többet mondanék el magamról, legyen elég annyi, hogy munkámnak köze van kicsit a pszichológiához, a humán dolgokhoz is.

Találtam valahol egy infót, hogy a google-nak van egy olyan funkciója, amely megmutatja, hogy mire mennyien kerestek egy bizonyos (általam) meghatározott időszakon belül.

Az eredmények érdekesek. Hozzáteszem, az eredmény nem abszolút számérték, csak viszonylagos. De akkor is elgondolkodtató.

Azt hittem, hogy legalábbis szex, és társai fogják vinni a pálmát… de nem.

Hanem a bűvös szó: “INGYEN

Ez indította el a gondolatot: Filózni az ingyen jelenségről.